Szeretettel köszöntelek a Alkotóklub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, és tagja lehetsz egy alkotói klubnak!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Alkotóklub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Alkotóklub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, és tagja lehetsz egy alkotói klubnak!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Alkotóklub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Alkotóklub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, és tagja lehetsz egy alkotói klubnak!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Alkotóklub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Alkotóklub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, és tagja lehetsz egy alkotói klubnak!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Alkotóklub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az utcák, ahová a víz nem tört be, tele voltak emberekkel. Némelyikük csak bámészkodott és jajgatott, mások a kimentetteket próbálták nyugtatgatni, ellátni, míg megint mások épp az ár borította területekre siettek, hogy felváltva az egész nap ott ténykedőket, ők folytassák az életben maradottak felkutatását. Kisebb-nagyobb csónakokon eveztek a házak között, és ahol csak apró életjelre is bukkantak, ott megálltak, és ha kelett a vízbe ugorva, saját életüket nem kímélve menekítették ki a túlélőket.
1838. március 13-14.
A nap lemenő sugarainak fénye csillámként tükröződött vissza a hatalmas vízen. Mintha csak a földből igyekezne a felszínre egy pirosló gyémántgömb, amely az idő múlásával, egyre hosszabban nyúlik el a látóhatár mentén. Olykor megzavarta az idilli képet az enyhe hullámzás, pár kisebb-nagyobb sodródó tárgy, és a fel-alá evickélő csónakok. Ahogy az ember egyre közelebb ment, már nem is a víztükör kötötte le a figyelmét, sokkal inkább a hihetetlenül nagy pusztítás, amit az végzett, mikor kitört addigi bölcsőjéből.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás