Zárt börtönében sajog a bánat

Vigaszra már nem találhat

Forró könnyek öntözgetik

Megtört szív ad otthont neki

Gonosz varázs, ami sújtja

Nem számít a jelen, s múltja

Megadóan tekint a jövőbe

Ez maradt meg neki örökre

Zárt börtönében figyel a bánat

Az utat régóta nem találja

A szeretet mely körbe vette

Elhagyta egy fagyos este

Gonosz varázs, ami sújtja

Nem maradt más csak a múltja

Minden hite odalett

Az életének vége lett

„SÍR A TÉLI ÉJSZAKA”

2012-ben lesz az 1956-os forradalom és a szabadságharc 56. évfordulója. Így ebben az esztendőben 56-56-os számpár különleges jelentőséget hordoz, bár nem a tradicionális, kerek évforduló.

Erre az alkalomra Andrássy Frigyes és Andrássy Krisztina, a SZIRT Együttes alapítói, a Magyar Állami Operaház művészei, egyfelvonásos, zenés-verses drámai daljátékot írtak „Sír a téli éjszaka” címmel.

Az alaptémát Szabó László Dezső költő egyik korabeli verse, a „Téli éjszaka” ihlette, mely a költő 56-os kötetében jelent meg az ötvenedik évfordulóra.

Fura aforizmák

Aki nyert, az mer!

Napról-napra új dolgokkal ajándékoz meg az amnézia!

Minden rosszat el tudok képzelni magamról, de hiába…

Sakkozni bokszolókkal, bokszolni sakkozókkal szeretek!

A hazug kutyát mikor éri utól a sánta ember?!

Ki korán kel, az álmatlanságban szenved.

Van bennem valaki, aki rosszat akar nekem!

A csatavesztés egy esetben megbocsájthatatlan: ha el se mentél az ütközetbe!

A szerelem csoda! Három napig tart…

Nem a világ bonyolult, te vagy körülményes!

Egy felvonásos zenés-verses drámai daljáték 1956 emlékére

SÍR A TÉLI ÉJSZAKA

Versek: Szabó László Dezső,

Zene: Andrássy (Neuenstein) Frigyes és Krisztina

Játékidő: kb. 60 perc

Szinopszis

A történet 1957 februárjában játszódik egy pesti bérház falai között…

A darabot ihlető versek korabeli alkotások.

Mátyás elvtárs, a besúgó házmester, és Szarkáné, a minden lében kanál intrikus

szomszéd, szövetkeznek a Virág család ellen, hogy Szarkáné megkaparinthassa

fürdőszobás lakásukat, ami a rommá lőtt Budapesten akkoriban nagy dolog volt.

A kanász

Jani bácsi huncutul

egy kanászkürtön tutul.

Épp a csürhét hajtja ki,

tudja, mi ez, valaki?

Ezek bizony mind disznók,

elkerülik a diszkót.

Rétre mennek turkálni,

gyökér után furkálni,

tocsogót is keresnek,

langyos sárban fürödnek.

A kanász kedvükre tesz:

sonka, kolbász bőven lesz!

 SZLD.

A mi barátságunk

(Andrássy Frigyes barátomnak)

A mi barátságunk

nem földi, szinte égi,

mert ősidőkből nyílott,

ha friss is, mégis régi!

A lélek belső láza

fonódik össze benne:

a zene és a rímek

ősi, szent, szép szerelme!

Ahogy mi, mind a ketten

szolgálunk szeretettel,

hogy szépséget is lásson

minden meggyötört ember,

ahogy óvjuk a múltat,

melyre a jelen épül,

és jövőnket mutatja,

hogy győzni fogunk végül!

Ebben erősít minket

egy elszánt, szép barátság,

mely szent és sérthetetlen,

soha nem győzi válság,

mert ez a barátság

nem földi, szinte égi!