60 éves lettem.

Ballagok az éjszakai csendben.

Gondolataim a múltba visszanéznek.

Előjönnek a gyerekkori csínytevések,

Életemből a szomorú és derűs évek.

Gyorsan elszaladt az idő felettem.

Eljött a nap és hatvan éves lettem,

Megjártam az élet minden poklát,

Nem csüggedtem hiába volt korlát.

Játékos szellő bujkál a bokrok között,

Csillagfények játszanak a fák mögött.
Hallom, ahogy a távolban feljajdul a rét,

A tölgy most lomhán hajtja meg fejét.

Takácsné  Kriszta

Telihold, fényével lágyan átkarolt,

Arcod örökre szívembe költözött.

Kevesen melegek ezek a szavak,
Ám sötét lett az élet, a tüzek kihunytak

Csöndes utakon már a zaj se lázad.

Sápadt már a reménység délibábja.

Napfénytől a felhő sírva szét szalad.

Égő sebem még sokszor felszakad.

Kegyetlenek ezek a szomorú szavak.
Rá bámulok a holdra, hosszan merengőn,

Irigylem a napfényt, ha fénylőn megvillan,
Szivárványt a szomorú szemű eső után.

Gáspár Éva

Gigantikus világban élünk,

Ábrándozunk, néha félünk,

Szépítjük a szomorú éveket,

Párnánkba sírjuk a könnyeket.

Ármány szövi át létünket,

Riadalom fájdítja szívünket.

Életünk üres, fájdalmas és sivár,

Várjuk alkonyban a halált,

A gaz lehúz, altat, befed.

2011-10-24  Ágota

„Ő” egy nyiladozó apró élet, friss hajtás,

 zsenge fuvallat,cirógató simogatás.

Fájó szívemnek gyógyító kenőcse.

Nem pótolhatja a másikat, az imádott

 elveszett szeretetet.

De „Ő”, új virágot hajtatott, egy elszáradt kóróból.

Csöppnyi karjai ölelése, kicsiny szája mosolya,

megmutatta, van még szeretet,van még láng.

Ő az, ki elhitette velem, van értelme,

egy mondattal,ami mindennél többet ér.

Szeretlek Mama!

Szeretni

Szeretni a jók tudnak igazán,

a többi, csak felszínes képmutatás.

Szeretetet adni, csak szívből lehet,

vakító fénye, átjárja mindened.

Tiszta lelked élteti a szeretet,

mert szeretni tisztán, őszintén lehet.

Szeretni, szeretni, mindig csak szeretni,

gyönyört a lelkedbe, ő tud táplálni.

 Érzelmi hatalma legyőzhetetlen,

lelki gazdagsága, felmérhetetlen.

A rosszak sem tudnak ellene tenni.

 mert a szeretet örökké fog élni.

Az éjszaka királya

Végtelen nagy sötét égbolt, az éjszaka királya,

arany fényű csillagjáit, ezerfele szórja.

.              Elbűvölő látványa, a meséknek birodalma,

uralkodik odafent, titka megfejthetetlen.

Göncöl szekér a hintója, ezer szarvas húzza,

repül mint szárnyán a szél, az éjszakát uralva.

Ha este felnézel rá, végtelen nagy óriás,

hogyha boldog, mosolyog, intenek a csillagok.

Bárki felismerheti, melyik lehet az övé,

mert ő, a legnagyobb fényességgel ragyog feléd.

Kedves Barátaim!

Sokáig nem jeletkeztem, mert nagyon el voltam foglalva új verseskötetemmel és az ezzel kapcsolatos szervezési és szerkesztési ügyekkel.

Most újra itt vagyok, és bekapcsolódom az általam nagyra értékelt Alkotó Klub munkájába!

Szabó László Dezső

Recept a nőnek!

Egyedül vagyok a bajban!

Velem a gond, velem baj van.

Minden ember nyakig bajban,

ki sem látszik oly mélyen van.

Ki vállalja, rá mért sorsát,

nem érzi az élet súlyát.

Ki könnyen éli életét,

megleli a nagy szerelmét

Szép az élet, nótát dalol.

Lelkem hallja, kedves dalom.

Zene kell és minden könnyebb.

Így lesz vidámabb életed.

.

 A receptem, lazuljmár el!

Jó pasikkal, szerelemmel.

Hidd el nekem csak így leszel,

az életben, boldog ember.

Múlt-jelen

Egyet akarok, csak is egyre vágyom,

ha unokáimat,  boldognak látom.

Sír a lelkem mikor, tudom szenvednek.

Hogyha betegek és nem segíthetek.

Az orrukat sem tudják még megfújni,

a porszívót kell már csak, indítani.

Alvást, légzésfigyelő ellenőrzi,

ha valami baj van, azonnal jelzi.

A mamáknak használatit kell adni,

hogy, az unokára tudjon vigyázni.

Még, betegségüket is átvállalnák,

csak ne lássák szevedni az unokát.

Ma már mindent, a papírforma dönt el,

azt is, hogy a gyermek mikor szülessen.

Éltető napsugár

Verőfényes októberi délután,

ontja melegét az őszi napsugár.

Nyugágyamban fekszem a ház teraszán,

kutyám meg a hűs konyhában szundikál.

Élvezem az őszi nyárnak melegét,

az elvakító napsugárnak fényét.

Látom a szemében kedves mosolyát,

milyen  boldog tekintettel néz le rám.

Nem várom a hideg, ködös napokat,

inkább a kellemes, őszi meleget.

Szeretem az elhúzódó nyarakat

és nagyon várom a  korai tavaszt.

Megbillent a hegy, ahogy a felhő átvonult rajta
És szikrázott, ahol a nap fénysugarát hagyta
Elvonuló felhők jelentik a múló időt
Jeges szelükkel kopárrá teszik a hegytetőt
Csak a fenyvesek csoportja áll szép zölden
Életjelet mutat a hegyoldalt, félkörben
Mint egy marcipán hold a torta tetején
Életeket rejt az erdőnek mélyén.

A Duna partján állok,

a múlton merengve.

Itt estünk mi egykor,

oly nagy szerelembe.

A folyó csak rohan,

rám sem hederít.

Hűs szellő lengedez,

a por meg csak kering.

A padunk üresen,

hívogat most újra.

Egy szerelmes pár épp,

odaül összebújva.

Mosolyogva nézem,

mily nagy a szerelem.

S egy hideg fuvallat,

hajam tépi meg.

Magamhoz térek,

s körbe nézek én.

A másik padon éppen,

egy néni üldögél.

Fénykép a kezében,

száján bús mosoly.

Kedves klubtagok!

Sajnos egyéb elfoglaltságaim miatt átmenetileg nem tudom vállalni tovább a klub vezetését, ezért arra kérlek benneteket, hogy amennyiben van közületek olyan, akinek szabadideje és kedve van a klub ügyeinek intézéséhez, vállalná annak vezetését, az emailcímemre írva jelezze.

alkotoklub.sylvia@gmail.com

Szeretném, ha a klub továbbra is fenn maradna, amit az én vezetésemmel (időhiány miatt) már nem tudok garantálni.

Köszönöm, hogy eddig türelemel voltatok!

Álomkép

Álmomban láttalak.

Fölém hajoltál,

csodás tested

izmos vállaim

közt elveszett.

Nagyon jó volt.

A szád kereste a számat.

Éreztem, hogy

leheleted

csiklandozza

az arcomat.

Éreztem a vágyad.

Kezed szorosan

kulcsolta a derekam.

Olyan szenvedélyesen

szorítottál Magadhoz,

hogy azt hittem a

mennyek országában járok.

Felébredtem!

Megláttam a szürke árnyakat.

Sírtam!

Oda a nemrég boldogsága.

Hogyan találjam meg,

azt ki már csak

álmaimban létezik??

Szél fújta

Mint az orkán

Mindenedet szeretném,

ha engednéd, hogy tegyem.

Herceg az álmaimban,

Te vagy egyedül nekem.

Elképzellek magamnak,

szerető, hű barátnak.

Tiszta lelkem vágyának,

szívem szerelmének..

Téged kíván mindenem,

elvakít az érzelem.

Csókod mi a számban ég,

már örökre a tiéd..

Ma is erős még hitem,

pedig elhagytál engem.

Úgy jöttél oly sebesen,

mint vihar a kék égen.

Úgy jöttél oly hirtelen,

ahogy egy nagy forgó szél.

Szív tipró

Szívtipró motoros volt,

ki meghódított engem.

Földön járó repülőn,

jopper motoron jött el..

Tiszta bőrős szerkóban,

lábán wesco csizmában.

Olyan mélyen hatott rám,

elfeledni sem tudnám...

Nem álom volt szerelem,

menten bele szerettem.

Ilyen csodás érzelem,

egyszer van a életben..

Nem álom volt, szerelem,

tényleg bele szerettem.

Szerelem volt szívemben,

ragyogás a lelkemben.

Sajgón kiált mindenem,

miért mentél el tőlem.

Kutyatrió

Egyszer volt, hol nem volt, ez egy igaz mese volt. Megtörtént a valóságban, a mi kutyaszerető, családunknak otthonában. Kaptunk egy fajtiszta foxit,ki a világrahozta az elsőszülött gyerrmekét,akit meg is tartottuk. Így lett mindkét fiamnak egy-egy kutyusa. Alig telt el néhánny év, férjem haza hozott egy német juhász kutyát. Sosem tudom elfeledni. Háborogtam, mint a tenger, hiszen ketten voltak már. Anyagi helyzetünk sem vol oly rózsás, hogy megengedhessünk még magunknak egy harmadik kutyát.

                                                       Hajnali sziréna

Reggel hat óra, szól a sziréna.

Kora hajnal riaszt, meg nem szűnő,

már ijesztő, hatalmas nagy hanggal.

Nem halkul el eget rengető zaja,

kinek lehet, ily hatalmas baja?

Nem látom, de eltudom képzelni.

Vasárnap csendjét egy hang felveri.

Rohammentő szalad segíteni,

baleset miatt, embert menteni.

Gondolnám, a hétvége nyugodtabb.