Szeretettel köszöntelek a Alkotóklub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, és tagja lehetsz egy alkotói klubnak!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Alkotóklub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Alkotóklub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, és tagja lehetsz egy alkotói klubnak!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Alkotóklub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Alkotóklub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, és tagja lehetsz egy alkotói klubnak!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Alkotóklub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Alkotóklub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, és tagja lehetsz egy alkotói klubnak!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Alkotóklub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Madlen levele Stefanhoz - Egy pár sort írok Önnek, Remélem megért engemet, És lelkem panasz szavának, Szívében helyet teremt, Kitárja kapuját s beengedi, Mit szívem ez idáig Titkolni kényszerült, Mert félelemből, gyáván, Hazudságba menekült. S mert elhitette vélem, hogy Minden mit mond, - igaz, Az érintés, a csók, Nem csak vigasz, Nem csak kárpótlás az évekért, Mit Öntől kaptam véremért. Nem kérte Ön. - Ez is igaz! Számomra, bár sovány vigasz, Amit kaptam helyébe én, Nem volt más, csak vak remény. Mert hazugság volt, Mikor elmerültem fényében fürödve, Bódulatba esve, felhőkön pihenve, Hol felébredt bennem a kéjtől, Hogy semmit nem érek Ön nélkül. Ha nem ölel át lágyan a karja, Ha nem súgja fülembe a hangja, S nem kél a gyönyörű érzés, A mámor, szerelme tengerkék éjén. Ha nem borulhatok vállára sírva, Nem adhatom tudtára homokba írva, Hogy szeretem rendületlenül, Ahogy a vér a sebből legördül, Mikor szempillámat lehunyom, Vagy kuporgok az ágyamon, Mikor vágyakozva, Gondolatom Önben elmerül, S csak a tudat szolgál étkemül, - Hogy van nekem, Mint virág a havason, Melynek illatát beszívni Míg élek, nem fogom, Mi távoli, mint égen a csillag, És lehull majd az éj leple alatt. Úgy tűnik el, mint homokba írt szó, Ha fúj a szél, vagy befedi a hó, Nyomtalanul, Csak bennem sír a – Vágyom! Minden hiába, hiába várom. - Egy pár sort írtam Önnek, Remélem megért engemet, És a szavaknak szívében Méltó helyet teremt, Bezárja kapuját, ki nem engedi, Súlyos titkomat szívében mélyre temeti. 1998.05.11.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
Szakad a hó
Szikira
Hókistály
A mi barátságunk